2.évad 8.fejezet -utolsó

Zayn. Ez a név járt a fejemben amikor szemeimet kinyitva kezdtem érzékelni a dolgokat. Ásítottam egyet, majd oldalra fordultam. Halvány fény szűrődött be az ablakon, de azonnal felébredtem amikor a mellettem levő embert megpillantottam. Először megijedtem, majd gondolkodni kezdtem. Hogy a francba kerültem én ide? Mellé? A legutolsó emlékem, hogy eljöttem Niall-től az este és utána semmi.
Feljebb ültem, majd a meglepődöttség második fázisába léptem bele. Meztelenül feküdtem a takaró alatt. Beletúrtam a hajamba, de szívem szerint egy rántással kitéptem volna. A mellettem alvó férfi vállára tettem a kezemet, majd nem reggelhez illendő módon keltettem fel.
-Mi az? -nyitotta ki a szemeit Dan.
-Hogy kerültem ide? -kérdeztem.  Dan először pislogott párat, majd felém fordult. -Lefeküdtünk? -kérdeztem ami amúgy elég egyértelműnek tűnt. Majdnem felrobbantam.
-Nem emlékszel semmire? -döbbent le. Gyorsan ráztam meg a fejemet. -Gondolom fáj a fejed, mert nekem nagyon -húzta az időt. Nem válaszolt a kérdésemre.
-Nem fáj a fejem, de mond el, hogy mi a szart keresek én itt és miért vagyunk egy ágyban mi ketten -mondtam erőteljesen. Elnevette magát.

-Tegnap este eléggé ideges állapotban sétáltál a városban. Biztos valami isteni erő akarta, hogy találkozzunk ott. Megragadtalak amikor elmentél mellettem, majd te felém fordultál. Valami furcsa módon üvöltözni kezdtél, majd miután kitomboltad magadat közölted, hogy bulizni akarsz. És hát milyen volt legjobb barát lennék, ha nem teljesíteném a kérésedet?
Megráztam a fejemet. Még mindig nem ugrott be semmi.
-És hogy kerültem ide? Lefeküdtünk? -kérdeztem újra kicsit erőteljesebben.
-Hát tudod a sok pia is megtudja hozni a hatását. Szinte te akartad ezt az egészet -mosolyodott el mire felhúztam a szemöldökömet. Újra beletúrtam a hajamba és az ágy háttámlájának dőltem.
Figyeltem ahogy Dan a mellette levő komódhoz nyúl, majd onnan egy doboz cigit és gyújtót vett elő. Felém nyújtotta és egy "Kérsz?" fejet vágott. Megráztam a fejemet.
-Nagyon megváltoztathattot az a pasi, ha már nem kérsz cigit -mormogta. Felkaptam a fejemet. Akaratlanul is a karomra meredtem. Tisztán látszódtak a vágások és tudtam, ezt ő is látta.
-Miért nem szóltál a vágások miatt? -böktem ki a kérdésemet.
Rám nézett miközben kifújtam a füstöt, majd tekintete a karomra tévedt.
-Tudod a baráti körömben nagyon sok lány vágja magát. Egyáltalán nem lepődtem meg, hogy te is. Szar lehet híres ember barátnőjének lenni. Mindenki mindennek elhord.
Szóval figyelt engem? Vagy most mi van?
-Csak kár, hogy ezt ő nem érti meg -sóhajtottam.
-Talán, ha leültetek volna megbeszélni te pedig elmesélted volna neki az egész sztorit megértett volna.
-De tudod..-kezdtem volna bele a lelkizésemben.  Csak sajnos elfelejtettem, hogy kivel is vagyok.
-Nem vagyok valami pszichológus vagy a barátod vagy mi -emelte fel a kezét védekezően.
-Megcsaltam a barátomat -mondtam ki. Annyira fájt ez a két szó. Mondjuk ő is csókolózott mással, de én a szó szoros értelmében csaltam meg őt.
-Legalább velem -röhögött. Igaza van, így tényleg kevésébe fog mardosni a bűntudat.



Pár óra elteltével gondolataimat és erőmet összegyűjtve indultam el Zayn-hez. Az úton nagyokat lélegeztem és senki sem tudja elképzelni milyen nehéz volt felemelni a karomat és megnyomni a csengőt. Pechemre a csengőszó után az ajtó máris nyitva állt előttem. Zayn állt ott a laptopjával a kezében. Felém mutatta a képernyőt a lélegzetem pedig elakadt.
Egy tegnap a buliban készült képet mutatott felém. Éppen csókolóztunk rajta Dan-nel.
-Zayn -szólaltam meg bizonytalanul. Mit mondhattam volna?
-Megcsaltál.
-Te is! -védtem meg magamat utalra az egyik esetre. Mondjuk egyáltalán nem ugyanaz a helyzet, mert elméletileg az és a szőke hajú csaj között csak egy ártatatlan csók csattant el.
-Tudod, hogy nem ugyan az.
-Kérlek beszéljük ezt meg -szinte könyörögtem. Látta rajtam ezt, így az ő döntése volt, hogy megbeszéljük-e ezt vagy nem.
Láttam rajta, hogy hezitál.
-Kérlek -ejtettem ki a számon a könyörgő szót. Az ajtót kicsit jobban kinyitotta ezzel utalva arra, hogy beszéljük meg és menjek be. -Köszönöm-suttogtam. Kicsit úgy éreztem magamat mintha vezekelnem kéne. Bár lehet, hogy az egyik módja lett volna annak, hogy a köztünk levő konfliktust helyrehozzuk, de ez nem fog megtörténni.
-Zayn én -kezdtem bele. Mit mondhatnék, hogy sajnálom? Az olyan elcsépelt. Többször is belekezdtem a mondatba, de értelmes szavakat nem kaptam. Mély levegőt vettem.  -Amikor ma reggel felkeltem mellette, a világ legrosszabb érzését éreztem. Csak arra tudtam gondolni, hogy megcsaltalak. A bűntudat..durva volt. Senkinek sem kívánom azt az érzést. És nem emlékszem semmire. Nem emlékszem, hogy mi történt vagy egyáltalán akartam-e.
Felém fordította a fejét.
-Nem mondom, hogy nem szakítanék veled azonnal -közölte mire idegességemben elnevettem magamat. Eléggé szíven ütött.  -De ez sok mindent megváltoztat -mondta végül.



***


Másfél év múlva:
Az ominózus összeveszésünk és megcsalásuk után szakítottunk Zayn-nel. Igazából úgy maradtunk, hogy barátok maradunk, de ez a világ leghülyébb mondata egy szakítás után. Egyikünk sem tudott úgy tenni, hogy csak baráti viszony van köztünk.
Így pár hét múlva egy emlékezetes estén jöttünk össze újra, és azóta is egy párt alkotunk. Igazából a kapcsolatunk nagyon szoros és jó. Zayn nagyon sokat van távol állandóan utazik a fiúkkal, de már megszoktam. Mindennap beszélünk, így annyira nem is tűnik távolinak a jelenléte.
Másfél év után nekem is sikerült nagyon is megváltoznom. Lett pár új tetkóm és a régi hegeknek a nyomai sem maradtak a karomon. Sokat mosolygok, nevetek és elvagyok az életemmel.
Az emberek most már nem ítélnek el annyira mint régen, sőt kedves leveleket is szoktam kapni.
Jelenleg New York életét és levegőjét élvezhetem ugyanis meglátogattam Zayn-t, hogy együtt tudjunk tölteni egy kis időt. Az erkély egyik fehér székén ültem miközben a tájat bámultam már percek óta.
-Olyan jó itt -mondtam miközben felhúztam a lábaimat és a mellettem ülő barátomra néztem. -Szeretem ezt a helyet.
-Én is.
Olyan varázslatos volt minden. Csak mi ketten voltunk ott és senki sem zavarhatott meg minket.
-Szeretlek -suttogtam.
-Én is szeretlek Alexis.
És több nem is kellett. Csak ez.



Vége

Hű-ha! Kicsit nehezemre esik leírni ezeket a dolgokat. Lehet, hogy sok mindenkit megleptem ezzel, de szerintem várható volt a hamarabbi befejezés. A héten többször is gondolkodtam a blog jövőjén. Van sok ötletem, de energiám, és időm nincs, hogy írjak is.
Ez az év nagyon fontos az életemben és a blog kicsit háttérbe szorult ezek miatt.
Egy-két adat azért:
Összes megtekintés: 18 226 (jelenleg)
Legtöbbet megtekintett rész: 1. rész 553
Kommentek száma: 91
Rendszeres olvasók: 46
Díjak száma: 13
Nagyon szépen köszönöm nektek azt a pár hónapot amíg velem voltatok és olvastátok a történetemet. Mindannyian nagyon sokat jelentettek nekem. Amikor rossz napjaim voltak csak leültem a gépem elé és elolvastam a kommentjeiteket.
Nagyon szépen köszönök nektek mindent!!
Puszi, Selena.