32.fejezet

Liam Payne: Nem sokszor láttam Zayn-t elérzékenyülni, de most megtette.

-Zayn -szólongattam. Nem tudtam aludni. Csak mocorogtam és forogtam. Egyszerűen nem sikerül elaludnom azzal a tudattal, hogy holnap elmegy.
-Igen? -motyogta. Elmosolyodtam.
-Nem tudok aludni.
-Látom.
Felé fordultam és belenéztem szemeibe. Hirtelen, egy villámcsapásként hasított belém még a másik gondom. Nincs lakásom, a francban. És holnap Zayn elmegy. Mi lesz itt? Lesz fedél a fejem felett? Nagyot nyeltem, de olyan érzésem volt, mintha a torkomban egy nagy gombóc lenne. A szívem hevesen dobogott. A francba.
-Mi a baj? -simított ki egy hajtincset az arcomból. Egy fejrázással jeleztem, hogy semmi. Mert nem akartam még ezt a témát is felhozni neki. A cuccai az előszobában vannak és már minden készen áll. Most rohadtul nem fogom még ezzel is zaklatni.
-Nem sok időnk van -nyögtem ki. Megfogta a kezemet és az ujjainkat összekulcsoltuk.
-Még van 8 és fél óránk amit egymással tölthetünk -sóhajtotta.
-Amit alvással fogunk tölteni.
-Nem! -vágott bele a szavamba. Felkapcsolta a mellette levő lámpát és az gyengén világította meg a szobát. Felült és kényelmesen elhelyezkedett. -Beszélgessünk. Töltsük együtt a maradék időnket.
-Fáradt leszel.
-Előfordult.
Hű. Akaratlanul is elmosolyodtam és szerintem el is pirultam. Szeretem.


-Anya nagyon megkedvelt téged.
-Akkor örülök -mosolyra húztam a számat és ő is. -Nem tudom, hogy mit fogok csinálni holnap. -ugyanis szabadnapom lesz még. Aztán a következő nap megyek majd dolgozni. Jaj.
-Majd olvasol, rajzolsz, tévézel vagy valami nagyon hasonló dolog. Vagy elmész Sasha-val valahova. Addig pedig én egy dögunalmas repülőutat fogok végigaludni.
Elmosolyodtam. Összekulcsoltuk kezeinket miközben én a mellkasára feküdtem. Minden egyes levegővételét éreztem és ezáltal tudtam, hogy még itt van velem.
-Milyenek lesznek a koncertek? Mármint hány ülőhelyes lesz egy terem meg ilyesmi -érdeklődtem.
-Nem muszáj erről beszélnünk, Alexis.
-Tudom, de engem nagyon érdekelnek.
-Hát..Mindegyik más lesz. A tavalyi turnénkon kábé 10 000 férőhelyes volt a helyszín, de most sokkal több lesz. Pontosan nem tudom, hogy mennyi. Az új és a régi albumunk számait fogjuk előadni miközben majd hülyéskedni fogunk meg ilyesmi. Aztán az egyik szám alatt, majd szó szerint repülni fogunk egy emelvény vagy mi miatt és lesz egy középső színpad ahol még szintén előfogunk adni két számot.
-Az tök jó.
-Viszont a menedzsment állandóan be akar majd minket dugni egy olyan luxusszállodába ahol a csillártól kezdve az úszómedencéig minden megtalálható lesz. Mi ezt pedig nem bírjuk. Mi a turnébuszba tök jól elvagyunk. Továbbá az emberek mindig tudni fogják, hogy hol vagyunk és naponta egy csomó kép lesz rólunk fent az interneten. Ez biztosan ki fog készíteni.
-És akkor most rólam is fog egy csomó kép készülni, ha ott leszek? -tudom, hogy rohadtul önző dolog volt ezt megkérdeznem és ahogy kimondtam, már meg is bántam.
-Valószínűleg.
-Még sohasem fotóztak.
-Ha akarod, majd helyet cserélhetsz velem, mert én utálom.
-Ha ilyen van csak szólj és akkor én megyek -mosolyogtam és egy puszit nyomtam az arcára, majd megcsókoltam.
-Egészen reggelig beszélgetni akarsz, vagy...-utalt valamire. Akaratlanul nevettem fel. Lehúztam róla a szürke pólóját és innentől csak ránk tartozik ami történt.


-Már csak négy óránk van -sóhajtottam a fekete faliórát bámulva. Zayn mellkasának nyomtam a hátamat miközben ő egyik karjával átkarolt és megfogta a kezemet.
-Tudom -motyogta. Megsimította a hajamat, majd belepuszilt. Nagyon sokáig csak feküdtünk. Nem igazán kellettek szavak ehhez. Én éreztem a jelenlétét, hogy itt van és ez több volt mindennél. Szerintem volt egy-két pillanat amikor a szemeimet lehunytam és egy pillanatra elbóbiskoltam, de a bőrünk összeért és éreztem, hogy itt van. Velem.
-Jobban belegondolva mindig is tetszettél -mondtam. Tanúja lehettem édes nevetésének.
-Ezt jó tudni.
-A srácok mind azt mondják, hogy hatalmas szíved van és ez olyan igaz.
Eltávolodott tőlem, majd felém hajolt és megcsókolt.
-Köszönöm -suttogta. Nem mondtam még senkinek sem ilyet és nem is fogok szerintem soha, de neki tudnia kellett.


"-Zayn most hova megyünk? -kérdeztem tőle. Már este 9 óra és elmúlt és nekem semmi kedvem nem volt ilyenkor a tudtom nélkül menni valahova.
-Mekibe.
-Miért? -már láttam a meki logóját ami az utca végén volt.
-Először is, mert éhes vagyok. Másodszor pedig egész nap velünk voltál és nem ettél semmit. Több mint 12 órája -szóval figyelt. Na ne már. Nem akarom, hogy ilyen apáskodó legyen. Egyáltalán miért érdekli őt, hogy én mit meg mennyit eszek?
-Örülök, hogy így figyelsz rám -mondtam kissé cinikusan és hülye fejet vágva. -Zayn komolyan nem kell etetned mint valami háziállatot.
-De, ha nem eszel akkor lefogsz gyengülni, lefogysz meg ilyesmi. És én legalább figyelek rád, ha te nem vagy képes magadra -cseszett le.
-Még mindig élek tehát jól vagyok.
-A kettő rohadtul nem ugyan az.
És a végén megérkeztünk a gyorsétteremhez. Zayn feltette a kapucniját, majd kinyitotta nekem az ajtót, hogy fáradjak be.
Egy "mit kérsz" pillantással jutalmazott én pedig csak megvontam a vállamat, hogy semmit. Végül szerintem egy kis család havi élelmiszer mennyiségét vásárolta fel.
-És ezt ki fogja megenni? -kérdeztem miközben felvontam a szemöldökömet.
-Te meg én.
Leültünk egy asztalhoz és elém tolta a tálcán levő kaják egyik felét.
-Egyed. Mert tudom, hogy éhes vagy rohadtul csak valami oknál foga nem eszel.
Kelletlenül csomagoltam ki az egyik hambugert.
-Igenis apa."



"
-Szerintem érzek valamit irántad -sóhajtottam. Két sör volt bennem meg valami más amit Harry nyomott a kezembe.
-Be vagy csípve -nevetett Zayn.
-De most komolyan. Te irántam?
-Azt hiszem ja. Eléggé ezt jelzi mivel már párszor megcsókoltalak, de mondjuk te még nem léptél és -nem tudta befejezni a mondatot ugyanis megcsókoltam.
-Lépek én, hát nem látod?"


Mindketten csendben reggeliztünk hullafáradtan. Fél hat körül elaludtunk, de Zayn telefonja ébresztett minket hétkor. A sírás kerülgetett és a szívem szó szerint fájt. Nem tudom, hogy más érzett már-e olyan érzést, hogy szétszakad a szíve. Na ez pont olyan volt. Csak mellé másodpercenként kellett pislognom és nyelnem, hogy egy könnycsepp se gördüljön ki a szememből. Sikerült.
És akkor csengettek. Lehajtottam a fejemet és valami oknál fogva megmarkoltam a combom. Aztán szinte egyszerre álltunk fel és indultunk meg az ajtó elé. Megvártam míg felöltözött és aztán megcsókoltam egyszer, majd még egyszer. Szorosan öleltem magamhoz és nem igazán akartam elengedni. Egy könnycsepp gördült ki a szememből. Azért mégse örökre megy el. Egy hónap és találkozunk. Ezzel nyugtattam magamat. Ő is szorosan fogta a derekamat és ő is magához húzott.
-Adok neked valamit. Vagy inkább több dolgot -mondta és kíváncsian figyeltem rá. Az előszobában levő kis szekrényből húzott elő egy borítékot. Felém nyújtotta én pedig remegve kibontottam.
-Egy New York-i, egy olaszországi és egy bármilyen időpontú repülőjegy. Megfogsz látogatni, oké? Az utolsó pedig arra van, hogyha bármi van akkor csak szállj fel egy repülőre és repülj oda ahol vagyok -mosolyodott el halványan. -És ez -valami fém, kis tárgyat rakott bele a tenyerembe és zárta össze úgy, hogy én ne lássam.
Szétnyitottam a kezemet és a lakáskulcsa volt benne.
-Neked szükséged van erre úgyhogy ne szólj semmit csak rakd el és vigyázz a házra.
Még egyszer magamhoz szorítottam. Még egy dudálás jelezte, hogy most már Zayn-nek menni kéne.
-Alexis most már mennem kell.
Elengedtem és még egyszer megcsókoltam, majd megfogtam a kezét.
-Megyek. Találkozunk egy hónap és három nap múlva.
Elengedte a kezemet, felkapta a cuccát és még egyszer visszanéztem rá. Biztatóan rámosolyodtam, majd bezárta maga után az ajtót. Elment.


Na hát sziasztok!:) Megérkezett az első évad utolsó része. Azért remélem, hogy nem okoztam csalódást és, hogy várni fogjátok a következő évadot ami egy,másfél hát múlva fog jönni. Azért, mert szeretnék egy kicsit előre írni, tervezni.
Hű-ha. Olyan furcsa, hogy véget ért már az első évad. Még csak most kezdtem el ezt az egészet. Ebben a részben a dőlt betűs rész azt a folyamatot próbálta jelenteni, hogy először, hogy viselkedett Alexis Zayn-nel valamint milyen volt az ő karaktere, hiszen akkor -a blog elején- még elég ellenszenves volt a csajszi. Ott volt a második dőlt betűs rész amikor Alexis rájön, hogy érez valamit iránta. Az utána következő részben pedig már a vége van ugyanis Zayn elmegy.

Nagyon nagyon sokat köszönhetek nektek ezt tudnotok kell. Minden egyes komment feldobta a napomat és amikor éppen olyan időszakot éltem át, hogy mindenkit elküldtem volna a francba akkor ti itt voltatok a kommentjeteitekkel jelezvén, hogy olvassátok a történetemet. És ez mindennél többet jelentett.
Úgyhogy remélem olvasók maradtok:)
Puszi.